"Az ember a saj�t akarat�t sohasem gondolhatja m�snak, mint szabadnak."

Ceal Weber - buk�s id�pontja: 1755. K�nigsberg - filoz�fia tan�r (Rose Harbor Gimn�zium) bukott saj�t

J� tulajdons�gok:

• K�v�ncsi, �rdekl�d�: Mindent szeret �s sz�vesen ismer meg. Nem igaz�n tud unatkozni, �r�mmel veti bele mag�t az �j ismeretekbe, hogy azokat esetlegesen a k�s�bbiekben hasznos�tani tudja. A k�rd�sei is err�l �rulkodnak. Nagyon j�l tud k�rdezni, szinte m�r-m�r mesterien ejti gondolkod�ba besz�lget�partner�t.
• Filoz�fikus: Szeret elmer�lni a gondolataiban, m�lyen kielemezni m�sok viselked�s�t, szavait, esetleg �ltvitel�t. Keresi a tudatalattit, az �n-t, �s nem csak mag�ban, hanem m�s emberekben is. �gy gondolja, hogy n�h�nyan az emberek k�z�l m�r k�ts�gk�v�l eljutottak erre a szintre, de nem tudj�k megtartani ezt az �llapotot. 
• Kitart�: Nem akar �s nem is fog lehetetlent ismerni. Ceal addig meg, am�g el nem �ri c�ljait �s terveit. �gy �rzi, hogy ez a valami, a bels� �n adja neki az er�t �s lend�letet a mindennapjaihoz.

Rossz tulajdons�gok:
 

• Akaratos: Neki ez j�r, ez neki kell �s ne ellenkezz, mert �gyis el�ri a c�lj�t. Mindent a c�ljaira fog, de igaz�b�l nagyon sokszor csak egy durc�s kisgyerek, aki megs�rt�dik, ha nem �gy van minden, ahogy � kital�lta.
• M�zes-m�zos: Kedves... Dr�g�m... �s hasonl� bec�z�sek percenk�nt hagyj�k el a sz�j�t, amivel b�rkit b�rmikor k�pes hal�lra ideges�teni. Nagyon sokszor direkt ideges�ti az embert, hogy is�telten csak a saj�t sz�nd�kait �rv�nyes�tse.
• Hidegv�r�: Nem gondoln� az ember, hiszen Ceal alapvet�en nagyon bar�ts�gos, szinte m�r-m�r a sz�v�n viseli mindenki sors�t, de van az a hat�r, mikor a kegyetlenked�s, a bizalom elj�tsz�sa, vagy egy-egy s�rt�s komolyabb megtorl�st k�vetel t�le. Nem riad vissza a hal�lt�l �s att�l se, hogy � �lj�n. Ha kell, b�rkit, aki �rtott neki, vagy bizalmasainak.

Connor Redwine - bar�t, bajt�rs, vagy legal�bbis olyasvalaki, akiben Ceal �pp megb�zik. Saj�t karakter.

N�h�ny ismer�s a wilmingtoni �let�b�l, egy-k�t szeret�, de alapvet�en senki se ismeri el�gg� ahhoz, hogy fut� ismeretts�gn�l t�bb legyen bel�le.